Karantéboly
Unaloműző. Karantén első hét. Mindenki boldog. Majdnem mindenki. A vírus messze elkerül minket. Megjegyzem a lányaimat ismerve ez teljesen normális védekezési mechanizmus részéről. A nejem végre kipihente magát. Olyan szinten sikerült neki, hogy újult erővel lépett a tettek mezejére. Nagy slunggal osztogatta az utasításokat. Sikálás, tereprendezés. Ványdt térdem nem lehetett kifogás. Vissza sírtam gecvarek őrmesterem kiképzési szemétségeit. A felhalmozást természetesen jelesre abszolváltuk. Liszt, élesztő egy kisebb kenyérgyár igényeit is kielégítené. Hiába na. Három éhes száj. A rozsda nem falja úgy a vasat ahogy a lányaim pusztítanak. Évente egy középkategóriás autó tűnik el a szájukban. Az iskolanélküliséget nagyon jól viselik. Még. Én kevésbé. Elég nehézkes macsó könyvet írni ha a Bogyó és Babóca tolja háttérben. Márpedig nulla huszonnégyben tolja. Szerintem Pogány Judit hangját a családján kívül, ivarérett férfi nem tudja elviselni. Jobb mint egy kasztráció. Nézem a híreket.