Migránsok részlet
Migránsok. Részlet! Nem kívánom senkinek ezt a hétvégét. Ottó nem mondott semmit, amikor elmeséltem neki a napomat, csak bazsalygott. Nehezen telt a hétvége. Egész nap masszíroztam. Még a lichtentali apartmanházban tettem ki a folyosóra a masszázságyat. Hát, jó reklám volt, ahogy azt már említettem. A környék összes megfáradt taksinénije velem gyúratta ki a hátából a rossz nyavalyát. Negyven perc masszázsért kértem tizenöt eurót. Volt, aki koppra fizetett, és volt, akin látszott, hogy pasi évek óta nem nyúlt a kelt tésztára emlékeztető testéhez, így ők húsz ercsit fizettek. Jattoltak szépen. Néha elég kínos szitukat generált az élet. Marcsika, aki számomra úgy nézett ki, mint a Petőfi versében megénekelt mosónő, egyszer csak bekérdezett keményen. Éppen a háta közepét gyömöszöltem. – Petikém, csillagom. Mi lenne, ha megfordulnék, és jól átgyúrnád a csecsem? – Na, beakadt a szufla. A kisebb sokk után, mint egy önjelölt cihomókus, próbáltam megértetni vele, hogy a masszázs jó a test
