2019.01.18.
Az én ten years challenge-em!
A mai rendes pénteki bejelentkezésem kissé rendhagyó lesz. Mondhatni fellángolt bennem a b.szok én az egészre érzés. Olyan csárdást kaptam a padlótól, hogy a fal adta a másikat. Ez nem egy elcseszett négyüteműnek köszönhető, hanem a mérlegelős pénteknek.
Na de kezdjük az elején. Megígértem a kedvesemnek, hogy a szellemességből visszaveszek. Az előző posztomat a boltban olvasta és hangosan nevetett. A gyanakvó németek majdnem pszihomókust hívtak hozzá. Az istennek hála már a kommentjeiteket olvassa nem valami sutyorgo menyecskék nevű feminista propagandaoldalt!
Az edzéseket frankón csináltam tovább, bár az oldalsó lábemelésnél Aisa lányom közölte, hogy úgy nézek ki mint amikor a macskája a hátsóját tisztogatja. Azóta ezt a gyakorlatot is teljes magányban végzem. Egy nap megpróbáltam elsunyizni az edzést de a családi statáriális bíróság azonnal összeült és nagy röhögés közepette válogatott büntetésekkel fenyegetett. A hát gyanta a szalonképesebbek között szerepelt! (Nem is szőrös a hátam) remélem az ötletgazdának még nincs pasija mert csak hét éves!
A gyakorlatokat megcsinálom az izomlázat megszoktam. Igaz többször megfordult Herr Szentgyörgyi a fejemben. Aki ilyet képes tenni pécsi létére a földijével az szégyelje össze vissza magát! Hajrá Komló! Aisa lányom megmondta a tutit. Akkor is szeretlek ha büdös vagy! Ez némileg megnyugtatott, mert az edzések során csodálatos testem selymes bőrének kipárolgásai nem feltétlenül szalonképesek.
Jelzem a hét eleje óta perverznek tartom azon hölgy csoporttársaimat akik várják az edzést! Aki ilyet érez az bármire képes! Irigylem a férjeiket!
A kaja kérdés alakul. Egyre kevesebbet közlekedek a folyosókon hetvennel száguldozva tyúklépésben döntögetve a kanyarokban. Ezt kipipálhatjuk. Hazaérve megérzem, hogy a villanyossparhelten készül a kedvenc pörköltem nokedlivel... azaz a francokat. Félig nyersre párolt zöldség csirkemellel és tudom, hogy nyersre azaz nyerésre állok.
Szóval a kaja ok!
Bár a fent említett párolt zöldséggel majdnem megszívtam. Egy adagban annyi répa volt, hogy az már már fallikus jelképnek minősült. (Kagyló bezzeg nincs a menüben) Miután megettem olyan érzés kerített a hatalmába mint amikor Bagamérinel bepuncsfagyizol és rózsaszinűt akarsz hányni. Mindenki tudja, hogy mérgezi a fagyit a nyomorult! Ezen nőttem fel.
Szóval, hogy visszakanyarodjak a pofonhoz amit a sors mért rám és ami miatt szűzi orcám hamvas pír borítá az a súlyom. A mai mérlegelés eredménye sokkoló volt. Semmi dobpergés emberek. Mindenki üljön le. Pont fél kiló távozott egy hét alatt. Ez még tőlem is szánalmas. Sokkoló. Utolsó kétségbeesésemben elrohantam a legkisebb helységbe és megszabadultam a ballaszttartály tartalmától. Levettem a ruhám, és egy szál Ginoban ( így hívják a kis generálist) álltam a mérlegen. És mit tesz ez a rohadék? Mér. Sokat. Szóval megtörtem mint Linda a balsorsnál. Nem sörözök. Nincs bőrösmalac sütve. A frigóban fog megrohadni a kocsonyahús! És ez a hála?! Viszont három év utan újra latom a műszert. Mondtam is neki. Milyen kis helyes vagy. Nem rémisztő nem óriás, olyan kis hercig.
A legnagyobb kritikusom (a szinte nulla fogyás ellenére) Arina (Nina) lányom megvígasztalt, miszerint gyógyulok mert kisebb a hasam.
Eszemben sincs abbahagyni csak kicsit pofánvert a mázsa. Hát az én féregszerű testem bábbá, majd gyönyörű lepkévé történő átalakulása még várat magára. A cél ismert most az utazást élvezem. Ja, nem.
Ui: a vérnyomásom a diéta megkezdése óta nem hagyta el az egészséges értéket.
Remélem a jövő héten vidámabban jelentkezem.
A mai rendes pénteki bejelentkezésem kissé rendhagyó lesz. Mondhatni fellángolt bennem a b.szok én az egészre érzés. Olyan csárdást kaptam a padlótól, hogy a fal adta a másikat. Ez nem egy elcseszett négyüteműnek köszönhető, hanem a mérlegelős pénteknek.
Na de kezdjük az elején. Megígértem a kedvesemnek, hogy a szellemességből visszaveszek. Az előző posztomat a boltban olvasta és hangosan nevetett. A gyanakvó németek majdnem pszihomókust hívtak hozzá. Az istennek hála már a kommentjeiteket olvassa nem valami sutyorgo menyecskék nevű feminista propagandaoldalt!
Az edzéseket frankón csináltam tovább, bár az oldalsó lábemelésnél Aisa lányom közölte, hogy úgy nézek ki mint amikor a macskája a hátsóját tisztogatja. Azóta ezt a gyakorlatot is teljes magányban végzem. Egy nap megpróbáltam elsunyizni az edzést de a családi statáriális bíróság azonnal összeült és nagy röhögés közepette válogatott büntetésekkel fenyegetett. A hát gyanta a szalonképesebbek között szerepelt! (Nem is szőrös a hátam) remélem az ötletgazdának még nincs pasija mert csak hét éves!
A gyakorlatokat megcsinálom az izomlázat megszoktam. Igaz többször megfordult Herr Szentgyörgyi a fejemben. Aki ilyet képes tenni pécsi létére a földijével az szégyelje össze vissza magát! Hajrá Komló! Aisa lányom megmondta a tutit. Akkor is szeretlek ha büdös vagy! Ez némileg megnyugtatott, mert az edzések során csodálatos testem selymes bőrének kipárolgásai nem feltétlenül szalonképesek.
Jelzem a hét eleje óta perverznek tartom azon hölgy csoporttársaimat akik várják az edzést! Aki ilyet érez az bármire képes! Irigylem a férjeiket!
A kaja kérdés alakul. Egyre kevesebbet közlekedek a folyosókon hetvennel száguldozva tyúklépésben döntögetve a kanyarokban. Ezt kipipálhatjuk. Hazaérve megérzem, hogy a villanyossparhelten készül a kedvenc pörköltem nokedlivel... azaz a francokat. Félig nyersre párolt zöldség csirkemellel és tudom, hogy nyersre azaz nyerésre állok.
Szóval a kaja ok!
Bár a fent említett párolt zöldséggel majdnem megszívtam. Egy adagban annyi répa volt, hogy az már már fallikus jelképnek minősült. (Kagyló bezzeg nincs a menüben) Miután megettem olyan érzés kerített a hatalmába mint amikor Bagamérinel bepuncsfagyizol és rózsaszinűt akarsz hányni. Mindenki tudja, hogy mérgezi a fagyit a nyomorult! Ezen nőttem fel.
Szóval, hogy visszakanyarodjak a pofonhoz amit a sors mért rám és ami miatt szűzi orcám hamvas pír borítá az a súlyom. A mai mérlegelés eredménye sokkoló volt. Semmi dobpergés emberek. Mindenki üljön le. Pont fél kiló távozott egy hét alatt. Ez még tőlem is szánalmas. Sokkoló. Utolsó kétségbeesésemben elrohantam a legkisebb helységbe és megszabadultam a ballaszttartály tartalmától. Levettem a ruhám, és egy szál Ginoban ( így hívják a kis generálist) álltam a mérlegen. És mit tesz ez a rohadék? Mér. Sokat. Szóval megtörtem mint Linda a balsorsnál. Nem sörözök. Nincs bőrösmalac sütve. A frigóban fog megrohadni a kocsonyahús! És ez a hála?! Viszont három év utan újra latom a műszert. Mondtam is neki. Milyen kis helyes vagy. Nem rémisztő nem óriás, olyan kis hercig.
A legnagyobb kritikusom (a szinte nulla fogyás ellenére) Arina (Nina) lányom megvígasztalt, miszerint gyógyulok mert kisebb a hasam.
Eszemben sincs abbahagyni csak kicsit pofánvert a mázsa. Hát az én féregszerű testem bábbá, majd gyönyörű lepkévé történő átalakulása még várat magára. A cél ismert most az utazást élvezem. Ja, nem.
Ui: a vérnyomásom a diéta megkezdése óta nem hagyta el az egészséges értéket.
Remélem a jövő héten vidámabban jelentkezem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése