2019.09.20.

Hello Péntek! 

I******t! Fél év után tizenöt kilóval könnyebben azon agyaltam, hogy mit is jelent nekem ez az egész. Január. Magas vérnyomás. Dől a vér az orromból, a másodikra lépcsőn menni maga a halál. Sebességem egy csigáéval vetekszik. Amikor a nejem a hitvesi ágyban azt hiszi, hogy más nőre gondolok, az én fejemben az alábbi magvas gondolatok és hasonló társaik szárnyalnak. Csiga. Szemüveg nuku, mert se orra se füle és a szeme feszt összepacázná. Kontaktlencse szintén bukó. Teleszkópos a kacsintója. Ergo a gyengénlátó csigák rácsesztek de durván. Megállapítás: fasza, hogy nem vagyok csiga! 
De nagyon elkalandoztam. 
A másodikra lépcsőzni olyan volt mint egy kiadós keszonbetegség. Hányinger, légszomj, szédülés. Az orvosom, a betegbiztosító legnagyobb bánatára raklapnyi recepttel akart megszórni. Egy fél erdőt ki kellet volna tarvágni hozzá. A másik lehetőség az életmódváltás volt. Mint azt már leírtam, a nejem ezen kissé felbuzdult és megtalálta ezt a szektát! Ezután meg sem állt a következő közértig. Szanálta a sör, kolbi, szalonna triumvirátust. Világvége! Gondoltam magamban és előre eldöntöttem, hogy tojok az egészre. Nem jött össze. Nem hagyták. Tudom mi a kín nős vagyok. A varázsmondat a következő. Asszony boldog nincsen gondod. Vagyis úgydöntöttemtünktél! Na mindegy. Letéptem szagolom! 
Több kevesebb átéléssel a kaját frankón tartottam. Romeo nem a zsánerem így kummantottam a tornákkal. Javaslom, hogy szerezzünk be mellé egy Júliát, mert sokkal szívesebben sasolok egy fittness menyecskét. Nem elég, hogy fiatalabb, de vérciki, hogy amikor tornázom a nejem meg a szájaszélet nyalogatva ellenőrzi a helyes feladatvégrehajtást. Azt hiszitek feleim, hogy most jöttem le a falvédőről?! Francokat! Átlátok a szitán! Kockahas. Aha!  Na szóval ennyit az elégedetlenségemről. Most így szeptemberben egészséges értékekkel dobtam meg a dokinénit. Hümmögött, majd annyit mondott: még minimum tíz! Was? Mi a rosseb? Még tíz mi? Túrbóspalacsinta? Korsó sör? 
Kiló. Jött a válasz. Boldog voltam mint mókus az erdőtűzben. Még tíz. Mivel a kajával kimerítettem a lehetőségeket így mától ismét elkezdem sanyargatni a testem. 
Herr Arnold Schwarzwäldernegger (Álnevesítettem személyiségi jogokra való tekintettel. Igen a szadista gyógytornászoknak is vannak jogaik!!!) a gyógytornászom frankónak találta R***o gyakorlatait és engedélyezte a végrehajtásukat. Nuku sumák! Ma futni voltam. A véletlenek egybeesése, hogy vittem magammal a házi fotósomat is. Ja. A nagylányom. Végig röhögte a szemvedéseim. A kicsik nemkülönben. Megegyeztünk. Én harcolok, Ő megörökíti. Így péntekenként kaphattok a képekből. Ha kértek. Kajakép úgy is van fent bőven. Márvány testem brutál pillanatai. Berendelem a hozzávaló kiegészítőket. Próbàltam máshogy, de sem a füves sem a piócásembernek nincsenek ilyen bogyói. 
Összegezve. Ma a kardió megvolt és a héten elkezdem ismét az elejétől. Start! 

Üdv a jövő pénteken! — Forbach (Németország) környékén.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Migránsok részlet

Karantéboly